Lapnévjegy

SZERKESZTÉS ALATT

 

Ezen a lapon az ELTE ÁJK-n tartott két kurzus:

  • A környezet- és az egészségügyi jog természettudományos alapjai (őszi félév) és
  • A környezet- és az egészségügyi jog társadalomtudományi alapjai (tavaszi félév)

segédanyagai érhetőek el.

A két kurzus olyan ismereteket igyekszik átadni, amelyekre a környezetjog és az egészségügyi jog teljesebb megértéséhez szükség lehet. A két tárgy tehát természettudományos, illetve társadalomtudományi alapozás a környezetjog és egészségjog későbbi tanulmányozásához, tárgyuk nem elsősorban a jog, hanem a környezetvédelem és az egészségvédelem szempontjából fontos természettudományos és társadalomtudományi ismeretek. A kurzus keretében éppen csak rápillantunk a terjedelmes, ide vonatkozó joganyagra, hiszen annak kimerítő feldolgozása jogáganként is több félévet igényelne. Ugyanezen okból a két kurzus természetesen a természettudományok és társadalomtudományok terén sem törekszik minden kapcsolódó ismeret átadására, csupán szemezget az ismeretekből, és olyan érdekességeket igyekszik bemutatni, amelyek megvilágítják a természet és az emberi társadalom működését, elsősorban azokat a jelenségeket, amelyek kevésbé közismertek, illetőleg szokatlanok, meglepőek, sőt gyakran hihetetlenek a mindennapi tapasztalatokból kiinduló “józan paraszti” logika számára. A környezet és a természet védelme szabályozásának, a szabályozás logikájának vagy éppenséggel a szabályozás elégtelenségének megértéséhez, illetve a helyes jogalkalmazáshoz elengedhetetlen bizonyos, a laikus gondolkodás számára nem, vagy alig ismert ismeretek megszerzése. Így például lehetetlen a kérdések megfelelő megközelítése, ha nem tudjuk megítélni, milyen veszélyeket rejtenek a környezetünkbe kerülő, nem megfelelően kezelt szennyezőanyagok, és milyen összefüggések állnak fenn az egyes környezeti folyamatok között, ezeket miként, és milyen időtávon befolyásolják a a különböző károsító hatások. Egyebek mellett alig ismert, hogy az egyes szennyezőanyagok milyen mennyiségben kerülnek környezetünkbe és milyen módon érnek el minket, kerülnek a szervezetünkbe, és ott milyen hatást váltanak ki, valamint hogy az egyes anyagok milyen hosszú ideig fejtenek ki károsító hatást. Szinte egyáltalán nem ismert pl. annak ténye sem, hogy a legtöbb, mindennapjainkban, gyakran háztartásokban használt vegyianyagok (tisztítószerek, mosószerek, növényvédőszerek, festékek, rovarirtószerek, stb.), amelyeket azzal a bizalommal használunk, hogy bizonyára kevéssé veszélyesek, ha bárki számára elérhetőek, és azokat valahol, valakik alaposan megvizsgálták, mielőtt forgalomba kerültek, valójában akár rendkívüli veszélyeket is rejthetnek. A fogyasztók közül alig néhányan tudnak arról, hogy ezek hatásai csak nagyon felületesen ismertek, hogy a hatalmas mennyiségben és sokféleségben előállított, forgalmazott vegyi anyagok hatásai teljes körűen még elméletileg sem tárhatók fel. A tárgy azért tekinthető egyszerre környezetjogi és egészségjogi alapozásnak is, mert a környezet károsítása, szennyezése végeredményben egészségünket (is) károsítja, a két terület tehát elválaszthatatlan.

A két tárgy középiskolai ismeretekre, nem egymásra épül, ezért külön is elvégezhetők, de teljesebb képet alkothat a problémakörről, aki a természettudományos (őszi félévi) és a társadalomtudományi (tavaszi félévi) kurzust is elvégzi, legszerencsésebb, ha ebben a sorrendben.

Az őszi félévben áttekintjük a természeti világ alapvető folyamatait, kiemelve – amiről gyakran megfeledkezünk -, hogy a környezet- és az egészségtudományok oldaláról nézve az emberre biológiai lényként kell tekintenünk. Ez a környezet- és az egészség(ügyi) jog nézőpontjából ugyanakkor csak félig igaz. Ezért szükséges a kérdéskör vizsgálata társadalomtudományos oldalról is, amelyre a tavaszi félévben kerítünk sort. Ebben a félévben egyebek mellett megvizsgáljuk, hogy milyen hatások okozzák az egyes betegségcsoportok előretörését, mások visszaszorulását, és megvitatjuk, hogy alkalmas-e problémakör szabályozása a problémák hatékony kezelésére. Megvizsgáljuk azt is, hogy mi az oka annak, hogy a környezetvédelem vagy az egészségügy bizonyos problémáinak kezelése szinte lehetetlennek tűnik még a fejlett világban is, a világ legnagyobb részét kitevő elmaradott térségekben pedig végképp. Megvizsgáljuk, hogy mi az oka, hogy gyakori esetben még magasan képzett szakértők is  elbagatellizálják a lehetséges veszélyeket, nem ritka esetben az aggályoskodó laikusok aggodalmai igazóldnak be. Megvizsgáljuk, hogyan függenek össze az iskolai “nem szeretem” tantárgyak és az, hogy egyes információkat, amelyeken akár az életünk is múlhat, a legtöbben egyszerűen elengednek a fülük mellett, vagy rosszabb esetben kigúnyolják, azokat, akik a veszélyekre figyelmeztetnek. Az órákon gyakori esetben videókon, a saját szemünkkel is láthatunk néhány említett jelenséget, esetet, amely szóba kerül.

Az elmúlt félévek tapasztalata azt mutatja, hogy a tárgyat felvevő hallgatók többé vagy kevésbé másra számítottak, illetve másról kívántak volna hallani, mint amiről az órákon ténylegesen szó esett, ezért a hallgatói vélemények alapján, az elvárásokhoz igazodva a kurzus keretében a 2018/19 őszi félévtől kezdődően hangsúlyosabb szerepet kapnak a kurzus keretében konkrét, megtörtént jogesetek feldolgozásai, részben a hallgatók többsége által kedvelt perszimulációs játék keretében.

A két tárgy keretében nem foglalkozunk a természet és a társadalom kutatásának matematikai, illetve statisztikai módszereivel, tehát nem fordulhat elő, hogy számítási feladatokba bonyolódnánk. Emiatt bátran felveheti a tárgyat az is, aki ilyen okokból idegenkedik a természettudományoktól vagy a társadalomkutatástól.

Reklámok